Értelmezze a villamos érintésvédelem fogalmát!

Ismertesse az érintésvédelemmel kapcsolatos fontosabb előírásokat és szabványokat!

Ismertesse a villamos berendezések biztonságtechnikai követelményeit, valamint az érintésvédelem módjait!

Az érintésvédelem fogalma: üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő fém részek érintéséből származó balesetek elkerülése.

Erre vonatkozó szabványok:

- MSZ 172: ez a szabvány az érintésvédelmi szabályzat, amely 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű, erősáramú berendezésekre vonatkozik.

- MSZ 1600: ez a szabvány a létesítési biztonság szabályzat, amely 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű, erősáramú berendezésekre vonatkozik. Tartalmazza a létesítésnek a módját, lehetőségeit, stb.

Villamos berendezés biztonságtechnikai követelményei: az MSZ 1600-as szabvány a villamos berendezések létesítési módját a helyiség jellege határozza meg:

- száraz helyiség: a páratartalom nem haladja meg a 75 %-ot, ilyen helyiség lehet az iroda, oktatótermek, stb.

- poros helyiség: a porszennyeződés a berendezés állagot ronthatja, ilyen helyiségek lehetnek a cementgyár, homokfúvó, stb.

- nedves helyiség: a páratartalom meghaladja a 75 %-ot, páralecsapódási veszély áll fenn. Ilyen helyiség lehet: rossz szellőzésű pince, szauna, stb.

- maró párás helyiség: a levegő összetételében veszélyes anyagok vannak. Ilyen helyiségek lehetnek az akkumulátortöltő, kémiai labor, stb.

- meleg helyiség: az átlag hőmérséklet a 35 °C fölött van, ilyen helyiség lehet: pékség, kohászat, stb.

- szabadtér: szélsőséges helyzetek, lehet száraz, poros, nedves, maró párás és meleg.

A berendezéseket védettségi fokokkal (IP) sorolják be. Az IP után két szám helyezkedik el, az első a mechanikai védettséget (0-tól 6-ig), míg a második szám a víz elleni védettséget (0-tól 8-ig) határozza meg.

A mechanikai védettségnél a 0 jelölésű gépek mechanikailag egyáltalán nincsenek védve (akár kézzel is hozzá lehet érni a géphez), míg a 6-os jelölésűek teljesen szigeteltek (a por sem hatolhat be). A víz elleni védettségnél a 0 jelölésű gépek egyáltalán nincsenek víz ellen szigetelve (fröcskölés is érheti a gépet), míg a 8-as jelölésűek teljesen szigeteltek (víz nem hatolhat be, pl.: búvárszivattyú).

Érintésvédelmi osztályok: ezeket megkülönböztethetjük egymástól száraz, poros, nedves, maró párás, meleg és szabadtérire.

A berendezés-védelmi osztályok fokozatai:

- 0. érintésvédelmi osztály: üzemi szigetelésen kívül másmilyen érintésvédelem nincs.

- I. érintésvédelmi osztály: az üzemi szigetelésen kívül járulékos védelem is van, védővezetékkel van megoldva, ez a nullázás, vagyis védőföldelés.

TN-c (T-föld-terra, N-nulla) rendszer, esetben az üzemi nullavezető közös a védővezetővel:

TN-s rendszer, üzemi nullavezető a hálózat teljes hosszában szétválasztják a védővezetőtől:

TN-c: TN-c és TN-s közösen:

Védő földelő, közvetlenül földelt a rendszer:

Védőföldelő, közvetve földelt a rendszer:

- II. érintésvédelmi osztály: kétszeresen van leszigetelve, tilos földelni. Jelölhető két egymásban lévő négyzettel.

- III. érintésvédelmi osztály: csak és kizárólag törpefeszültség van benne.

Érintésvédelmi módok: érintésvédelmet védő vezetékkel, vagy anélkül lehet megvalósítani:

- védővezetés: olyan érintésvédelmi mód, melynek működéséhez a villamos vezető szerkezet testét összekötjük a hálózat érintésvédelmével, ilyen a nullázás, vagy a védőföldelés.

- védővezeték nélküli érintésvédelmi módok:

- elkerítés: az elkerítés a távolságot biztosítja a munkagéptől. Ez esetben a gép önműködő.

- burkolás: a gépet leszigeteljük. Ez esetben a munkagép nem önműködő.

- kettős szigetelés.

- védő elválasztás: vagy a gép, vagy a kezelője teljesen szigetelt.

- törpe feszültség: váltakozó áram esetén 0-tól 50 V-ig, egyenáram esetén 0-tól 100 V-ig.