3c főoldal

Értelmezze a környezetszennyezés, a környezeti kár és a civilizációs ártalom fogalmát!

Ismertesse a környezetszennyezés, a környezeti károk és a civilizációs ártalmak megelőzésének lehetőségeit, illetve következményeinek elhárítását!

A környezetvédelem fő területei:

Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése. A kialakult károk megszüntetése és az eredeti állapot helyreállítása.

A környezetvédelmet csoportosítása:

- Föld védelme: felszíni és felszín alatti rétegek, talaj, kőzetek és ásványok, domborzat és barlangok.

- Vizek védelme: felszíni, felszín alatti.

- Levegő védelme: a légkör egésze.

- Élővilág védelme: növények és állatok.

- Talajvédelem: nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi terület.

Ipari szennyezés: a gyártási folyamatok során arra kell törekedni, hogy minél kevésbé szennyezze a környezet. Ha az üzem károsan nagy mennyiségben bocsát ki mérgező gázt, akkor azzal szennyezi a levegőt, de nem csak azt, hiszen előbb, vagy utóbb csapadék formájában lekerül a földfelszínre, ahol tovább mérgezi a talajt és a vizeket. A talajból a növényekbe szívódik a mérgező anyag, melyet az állatok fogyasztanak el, végül az állatok és növények elfogyasztásával magunkat, az embereket mérgezzük meg. Ha az üzem a talajt, vagy a vizet szennyezi, akkor is árt a környezet minden területén.

Mezőgazdasági szennyezés: a mezőgazdasághoz földterület kell! Ha földet szeretnénk, akkor ahhoz ki kell irtani egy egységnyi környezeti területet, tehát a növény- és állatvilágtól megvonunk területet. A területet át kell alakítani ahhoz, hogy művelni lehessen a földet (erdőirtás, vadak kitelepítése, vagy elszállítása, stb.). Ezzel már jócskán ártottunk a környezetnek, de ez után jön még az esetenkénti műtrágyázás, permetezés, stb. Segíti a termény növekedését, de a műtrágyában lévő nitrát beszivárog a föld mélyebb rétegeibe és onnan a vízhálózatba. A permet egy részét a levegőáramlatok viszik tovább és ott fejtheti ki hatását ahol ez nem célszerű (erdők, egyéb környezeti övezetekben, településeken).

Városodási szennyezés (urbanizáció): az emberi lakosok is szennyezik annyira a környezetet, mint az ipar és a meződadaság. A növekvő gépjárműforgalom, a hulladéklerakás, emberi terjeszkedés (házépítés) stb. Elsősorban a hulladékkal a talajt szennyezzük meg, de az tovább terjed a vizekbe, növényekbe, állatokba és végül a mérgezett állatot, vagy növényt újra az ember eszi meg, így saját magát mérgezi meg. A gépjárműknek füstje a legártalmasabb, amely a levegőbe jut, de onnan lecsapódik a földre, bejut a talajba, vízbe, élelembe.

A táplálék lánc meghatározza a bolygón élő állatok és növények eledel, illetve fogyasztók szerepét. Mivel minden élőlénynek kell táplálék, úgy alakult ki az élet körforgása, hogy egymást fogyasszák az élőlények. A baktériumtól a csúcsragadozóig, több szint van, de a ragadozó elhullása után újra a lebontó baktériumok kerülnek sorra. Így egy körforgás alakul ki. Ha a lánc egyetlen tagja mérgeződik, akkor az összes többi is.

A városoknak még a zajszennyezése is magas, mely főleg az állatvilágot támadja meg (elűzi a vadakat).

Ezeknek a szennyezéseknek az összességével kialakulhat az üvegházhatás.

Üvegházhatás: (bemutatása az üvegházon). Az üvegen behatoló napfény sugara az üvegházon belül lévő földet érintve a föld felmelegedését idézi elő. A hő felfelé száll, de az üvegen már nem tud áthatolni. Megkezdődik az üvegházon belül a felmelegedés. A bolygónk is így működik, a napfény hatására felmelegszik a Föld, de a hő nem tud kiszökni az általunk szennyezett (felhő: alkotóeleme a szén-dioxid és a szén-monoxid és még az összes többi szennyező gáz, ami kisebb mértékben van jelen.) rétegeken.

Míg a Föld ózonpajzsa okozza ezt az üvegházhatást, addig hasznos, de ahogy a szennyezés okozza, az már az egészségre és a környezetre káros.

Hogy ezt a szennyezést visszafoghassuk ahhoz fel kell mérni a szennyezettségeket és ennek tudatában lehet különböző dolgokkal segíteni a helyzeten (szelektív hulladék gyűjtés, betét díjjak, kisebb káros anyag kibocsátás, természetes trágya használata, stb.).

A környezeti ártalmakat több féle képen mérhetjük: az erdők méretével és levegőképző képességével, a forgalmas helyeken a levegő szennyezettségének mérésével, a levegő és víz mérésével, monitorozás (rendszeres időközönként szabványos, módszeres megfigyelés). Diverzitás monitorozása (kiválasztott élőlények, életközösségek sajátosságainak hosszú időn át történő követése).