3 a főoldal
Ismertesse a bipoláris és térvezérelt tranzisztorok
felépítését és működését!
Rajzolja le a jellemzőit, karakterisztikáját, értelmezze a
felhasználás szempontjából, fontosabb paramétereket és helyettesítő képeket!
A tranzisztor
olyan félvezető eszköz, mely erősítésre és egyéb feladatokra (jelgenerátor,
kapcsoló, stabilizátor, stb.) alkalmas.
Fajtái:
-
Bipoláris (kettő p-n átmenet van benne).
-
Unipoláris (egy p-n átmenet van benne).
A két fajta tranzisztor (bipoláris,
unipoláris) összehasonlítása: a bipoláris nagyobb meredekséggel és erősítéssel
rendelkezik, míg az unipolárisnak nagyobb a bemeneti ellenállása (Rbe)
és feszültséggel vezérelhető.
Bipoláris tranzisztor:
egy három kivezetéssel rendelkező félvezető (E-emitter, C-collektor, B-bázis).
Egy alapkristályon három különböző szennyezett tartományt hoznak létre. Így két
fajtát lehet elkülöníteni, a P-N-P és az N-P-N tranzisztorokat.
Elvi
felépítése a P-N-P (első) és az N-P-N (második) tranzisztoroknak:
Jelképi
jelölése a P-N-P (első) és az N-P-N (második) tranzisztoroknak:
Gyártanak szilícium
alapút, amely szinte az összes tranzisztor, de germániumból is gyártanak, de a
kedvezőtlen tulajdonságai miatt csak különleges tranzisztorok ezek.
A
tranzisztor szerkezetében lévő két p-n átmenet külső feszültség alkalmazása
nélkül megakadályozza a rétegek között a töltéshordozók áramlását. Normál
(aktív) üzemmódban a bázis emitter dióda nyitóirányban, a bázis collektor dióda
záró irányban kell üzemelnie.
Feszültség viszonyok a
tranzisztor lábai között:
Működése:
A nyitó irányban előfeszített bázis emitter dióda végett az emitterből lyukak vándorolnak
(áramolnak) a bázisba. A bázis réteg vékonysága és gyenge szennyezettsége miatt
a lyukak csak kis mértékben rekombinálódnak, többségben az n-típusú kissebségi
töltéshordozók számát növeli. A collektor bázis dióda záró irányú előfeszítése
miatt ezek a kissebségi töltéshordozók áramlanak a collektorba és létre hozzák
a collektor áramot.
A
bemeneti karakterisztika az emitteráram (IE) és a bázis emitter
feszültség (UBE) kapcsolatát mutatja, állandó (UBE)
mellet.
A
kimeneti tényezők a collektor áram (IC) és a collektor bázis
feszültség (UCB), a kimeneti jelleggörbék közötti összefüggést
fejezik ki különböző emitteráramoknál.
Katalógus adata a h
paraméterek.
Unipoláris tranzisztor:
más néven: FET. Olyan tranzisztorok, amelyeknek áramát csak egyfajta
töltéshordozó biztosítja. Egyetlen p-n átmenetből állnak, vezérlésükhöz csak
feszültség szükséges, igen nagy bemeneti ellenállással rendelkezik.
Működési elvük: egy
félvezető csatorna vezetőképességét külső vezérlő feszültséggel változtatjuk.
Két fajtája van: - Záró réteges (JFET - Junction).
- Szigetelt vezérlő elektródás (MOSFET).
A FET felépítése és
működési elve: A tranzisztor egy p-típusú, vagy n-típusú lemez, amelynek két
vége kivezetéssel rendelkezik (S – source: forrás; D – drain: nyelő). A lemez
két oldalára szimmetrikusan erős n-típusú, vagy p-típusú szennyezést juttatnak
be. Ezek a szennyezett részek szintén kivezetéssel rendelkeznek, melyeket
összekötnek (G – gate: kapu).
A kétféle réteg érintkezésével
p-n átmenetek jönnek létre. Az átmenetek között viszonylag kis ellenállású szűk
áramvezető csatorna marad. A kiürített rétegek gyakorlatilag a gyenge
szennyezésű n-rétegben (vagy p-rétegben), tehát a csatornában alakulnak ki. Ha
az átmenetekre záró irányú feszültséget adunk, akkor a kiürített rétegek
szélesebbé válnak, az áramvezető csatorna beszűkül, ellenállása növekszik. Ha a
S és D elektródák közé feszültséget kapcsolunk, akkor drain-source feszültség
(UGS) záró feszültséggel változtatni tudjuk a drain áramot (ID),
vagyis az ID az UGS-sel vezérelhető.
A vezérlés (mivel a
lezárt átmeneten csupán az igen kis {nA} nagyságrendű záróáram folyik),
gyakorlatilag teljesítmény nélkül, feszültséggel (villamos térrel) végezhető. A
drain-source körben ellenállást elhelyezve a vezérelt áram feszültség változást
is létrehoz, amellyel a feszültség erősítés lehetősége is adott.
A
FET-nek e szempontból is két fajtája van, ahogy a működési elvben olvashattuk: - p-csatornás (az alap lemez p-szennyezettségű).
- n-csatornás (az alap lemez n-szennyezettségű).
UGS
és ID karakterisztika a drain-source feszültség (UDS)
értékének változtatásával (kimeneti karakterisztikája a földelt source
alapkapcsolásban).
Az UGS=0-hoz tartozó
karakterisztika görbét határozzuk meg, ha UGS=0, akkor a csatorna
teljesen nyitott, ellenállása kicsi (10…100Ω).
Az áram a
karakterisztika kezdeti szakaszán az ellenállásnak megfelelő meredekségű egyenes
szerint nő (I. tartomány). Ennél nagyobb drain feszültségnél (UD) az
áram növekedési meredeksége csökkenni kezd, mert a pozitív UDS az
átmenet számára egyúttal záró feszültséget is jelent (II. tartomány). Az
átmenet drain felöli oldalán a kiürített réteg megvastagodik. További UDS
növelése egyre jobban beszűkíti az áramvezető csatornát. Egy bizonyos UDS
értéknél bekövetkezik a csatorna drain oldali elzáródása, a kiürített rétegek
összeérnek. Az áram ezen UDS felett közel állandó.
Nem
csökken 0-ra, mert a pozitív UDS növeli a töltéshordozók
mozgásenergiáját, amellyel átjuthatnak a kiürített réteg ionjainak fékező
potenciál terén. Az UD hatása tehát kettős: egyrészt fékező hatású a
záró átmeneten keresztül, másrészt gyorsítja a csatorna töltéshordozóit. A két
hatás közelítőleg kiegyenlíti egymást az ID értékben.
Az a feszültség,
amelynél a csatorna elzáródása létrejön, a FET elsődleges jellemzője
(elzáródási feszültség). Ha ekkora záró feszültséget adunk a vezérlő
elektródára, akkor a csatorna teljes szélességében bekövetkezik az elzáródás,
és ekkor ID=0. Az elzáródási feszültséget ilyen módon az eszközt
lezáró (UGS=UZ0) feszültségként értelmezzük.
Ha ezután negatív gate
feszültséget (UG) adunk, ettől a csatorna teljes szélességében
beszűkülés következik. A csatorna ellenállása megnő, azonos UD-nél
kisebb ID folyik, mint UGS=0V-nál. Az UD-t
növelve most a beállított UGS-sel kisebb UD-nél már
bekövetkezik a csatorna elzáródása, az átmenet záró feszültségét ugyanis
mindenkor UGS-UDS határozza meg. Ha pl. ahogy a
karakterisztikán látszik UZ0=-6V, azaz UGS=0V mellett UDS=6V-nál
jön létre azt elzáródás, akkor UGS=-2V-nál már UDS=4V-tól
a közel vízszintes szakaszba megy át a jelleggörbe. Növekvő záró UDS
hatására a jelleggörbék eltolódnak, a kisebb áramok irányába és az elzáródás
egyre kisebb UDS-től jön létre. Az UGS az elzáródási
feszültség értékéig növelhető, az ID itt válik 0-vá. A kimeneti
karakterisztikából UDS= állandó függőlegesekkel metszetet készítve a
metszéspontok alapján megrajzolható a JFET vezérlési karakterisztikája: ID
változása a vezérlő UG függvényében. A jelleggörbe alakja parabola.
Az áram négyzetes kapcsolat szerint függ a vezérlő feszültségtől:
Az
IDSS: az UGS=0V-hoz tartozó maximális ID (ezt
katalógusban is adatszerűen közlik az elzáródás tartományára vonatkozóan, a
második S index (short) a gate source elektródok rövidre zárását
jelzik).
További katalógus adatai
a FET-eknek:
- UZ0 (elzáródási feszültség).
- S (meredekség).
- RDS (kimeneti ellenállás).
- Névleges áramai.
- Névleges feszültségei.
- Határ áram.
- Határ feszültség.
- Y paraméterek.
- Pmax (maximális teljesítmény).
- Hőmérsékleti tényezők.
- Frekvencia tartomány.
- fT (frekvenciatorzítás).