18. Oszcilloszkóppal kell méréseket végeznie a munkahelyén. Magyarázza el a kapcsolási rajz-részletek alapján az oszcilloszkópok üzemmódjait! Magyarázatában térjen ki a dual trace és a dual beam oszcilloszkóp közti különbségre! Az adott ábrákon az oszcilloszkóp segítségével milyen jellemzőket tudna megmérni? Felkészülése és felelete során használja az alábbi információkat!

1. Oszcilloszkóp:

- Feszültség, vagy bármilyen feszültséggé alakítható mennyiség időbeli változásának vizsgálatára alkalmas. Speciális ritkán használt üzemmód az x-y mód, amikor mindkét tengelyre villamos jelet, két különböző feszültséget kapcsolunk, ezzel úgynevezett Lissajous-ábrát kapunk, melyen a két feszültségnek a frekvencia és fázis viszonyait vizsgálhatjuk.

Harmadik lehetőség a jelek időbeli lefutásának vizsgálata: ilyenkor az x tengelyre nem az időt, hanem egy fűrészjelet kötünk.

2. A dual trace és a dual beam oszcilloszkóp összehasonlítása:

- a, dual trace: két nyomvonalas, azt jelenti hogy a katódsugárcsőben egy elektronágyú van,és ennek az elektronsugarát kapcsolja át egy elektronikus áramkör úgy, hogy hol az egyik jelet, hol a másik jelet rajzolja ki a képernyőre. A kapcsolgatás olyan gyors, hogy a két jelet folyamatosan egyszerre látjuk. Hátránya, hogy a vizsgált jelek testpontja csak közös lehet.

- b, dual beam: valódi kétsugaras oszcilloszkóp. Katódsugárcsőben két egymástól független elektronágyú és eltérítő rendszer van.

3. Az elektronkapcsoló üzemmódjai, indítási üzemmódok:

- chopped: ilyenkor az elektronikus kapcsolót kb. 1Mhz frekvenciájú impulzus vezérli. Az elektronsugár evvel a frekvenciával váltakozva rajzolja fel a két jelalakot.

- alternate: először egyiket rajzolja ki utána a másikat.

4. Az oszcilloszkóp felhasználása feszültség és árammérése:

- Szűrő mérése:

Egyidőben csak a közös testpontú, azaz az U és Uc értékét lehet mérni.

A mérés menete:

Feszültségmérés: Az oszcilloszkóp képernyőjén található 1cm-es osztású rácsháló segítségével megmérjük a jel amplitúdóját cm-ben. Ezután a kapott értéket összeszorozva a beállított méréshatárral (volts/div) megkapjuk voltban a feszültség értékét.

Árammérés: Egy ismert ellenálláson feszültséget kell mérni, az előbb leírt módszerrel, majd Ohm tv-t használva ki tudjuk számolni az áramot is.

- Egyenirányító mérése:

Az U_ki és az U_be egy időben mérhető, így a két jelalak összehasonlítható.