17. Teljesítménymérést kell elvégeznie árammérővel és feszültségmérővel. Ismertesse a feszültség- és árammérők paramétereit, definiálja a mérési hibákat, valamint a mérőműszerek hibáit! A megadott kapcsolások alapján magyarázza el, hogy az egyes alapkapcsolások miért előnyösek a mérési hiba szempontjából! Felkészülése és felelete során használja az alábbi információkat!

1. Feszültség mérő jellemzői:

Ideális esetben a belső ellenállása végtelen nagy, valós esetben pedig kW ill. MW nagyságú.

A műszer tekercseléséből adódik a tekercs ellenállása. Tulajdonképpen az R_b-n folyó áramerősséget méri, és ebből számítja ki a feszültséget. A fogyasztóval párhuzamosan kell kapcsolni. A műszer méréshatárának kiterjesztéséhez a műszerrel sorba kötött előtét ellenállás szükséges.

U>U_m

U_mà a műszer végkitéréséhez szükséges feszültség.

2. Árammérő jellemzői:

Ideális esetben a belső ellenállása 0, valós esetben nagyon kicsi

A tekercselése olyan, hogy a belső ellenállás kicsi legyen. A fogyasztóval sorba kapcsoljuk. Így rajta a mérendő áram folyik keresztül. A műszer méréshatárát, a műszerrel párhuzamosan kapcsolt R_b-nél kisebb értékű Sönt ellenállással lehet kiterjeszteni.

A műszer végkitéréséhez tartozó áramerősségàI_m

3. Mérési hibák csoportosítása:

- Minden mérés tartalmaz kisebb nagyobb hibát.

- Cél: hibák csökkentése

3 fő csoportjuk van:

à rendszeres

à véletlen

à durva

Rendszeres: nagysága és előjele előre meghatározható, így a mérési eredményt pontosítani lehet.

Véletlen: előre nem meghatározható a nagysága és előjele, okait nem ismerjük, mértéke általában egy ±x%-al megadható.

Pl: x_mért=100

X_hiba=±1%

X_valós=99-101 között van

Durva: erős környezeti hatás, személyi tévedés következtében fellépő hiba, mindenképpen fel kell ismerni.

Hibamegadási módok:

Abszolút: jele: H

H=X_mért-X_helyes (A mért és a helyes érték különbsége)

Relatív: jele: h

(Az abszolút hiba és a helyes érték hányadosa)

1. kapcsolás: Ebben a kapcsolásban az árammérő az ellenállás áramát méri, a feszültségmérő viszont az ellenállás és az árammérő feszültségét. Mivel az árammérő belső ellenállása kicsi, ezért nagy értékű ellenállások méréséhez optimális, akkor ugyanis a mért feszültség nagy része az ellenálláson esik.

2. kapcsolás: Ebben a kapcsolásban a feszültségmérő az ellenállás feszültségét méri, az árammérő viszont az ellenállás és a feszültségmérő áramát. Mivel a feszültségmérő belső ellenállása nagy, ezért kis értékű ellenállások méréséhez optimális, akkor ugyanis a mért áram nagy része az ellenálláson folyik.

3. kapcsolás: az izzó ellenállása kicsi ezért ez a módszer a legpontosabb.